Jürgen Habermas: Európa elaludt, vagy csak nem akarta időben észrevenni az Amerika jelentette veszélyt
Most már ablak-ajtó nyitva van Donald Trump szeszélyes irányvonala előtt – írja a filozófus a Süddeutsche Zeitungban.
Most már ablak-ajtó nyitva van Donald Trump szeszélyes irányvonala előtt – írja a filozófus a Süddeutsche Zeitungban.
Melyik gombra nyomna Facebookon, ha meghívnák egy Descartes-előadásra? Elmenne? És ha egy Chomsky-eseményre invitálnák? Vagy azért mindkettőről azt gyanítaná, hogy csak átverés, hiszen a két tudós már meghalt? Összegyűjtöttünk néhány olyan tudóst, akik neve a tudományos világon kívül is viszonylag ismert, elméleteik és eredményeik azonban – korukból kifolyólag – olyan régen születtek, hogy sokan azt gondolhatnák: ők már nem élnek.
Egy liberális demokráciához elengedhetetlen a demokratikus nyilvánosság megléte, a demokratikus vita kultúrája. Ebben pedig az értelmiségnek kulcsszerepe van, a sajtónak pedig abban, hogy az álláspontok sokszínűségének teret adjon. Ha egy országban ez nincs meg, akkor az nem nevezhető liberális demokráciának, és nincs helye az Európai Unióban – mondta általánosságban Jürgen Habermas egy pénteki sajtóbeszélgetésen. A világszerte elismert német szociológus-filozófus a Goethe Intézet és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete meghívására jött Budapestre.
A szorosabb uniós együttműködés és egy európai alkotmány megalkotásának szükségességéről, valamint ennek korlátairól beszélt Jürgen Habermas az ELTE-n. A neves német filozófus úgy érzi, Magyarország mára sokkal távolabb került Európától, mint 1989-ben.
A ma élő egyik legnagyobb filozófusok egyike, Jürgen Habermas egy egyetemi előadáson amellett tört lándzsát, hogy az euróválságból csak szolidaritással és nagyobb együttműködéssel lehet kikecmeregni.
Jürgen Habermas, a világhírű filozófus és szociológus a német kancellár szemére veti, hogy az európai integráció megerősítése helyett kizárólag saját hatalmának megőrzése érdekli.
A német filozófusok egy olyan levél alapján fogalmazták meg álláspontjukat, melyet Tengelyi László németországi professzor juttatott el hozzájuk - állítja Boros János, a Magyar Tudományos Akadémiai (MTA) filozófiai kutatóintézetének igazgatója.
A Süddeutsche Zeitung "A nagy tisztogatás" címmel közölt cikket kedden tárcarovatában a magyar szellemi-kulturális életben zajló személyi változásokról. A lap külön keretes írásban tette közzé a Német Filozófiai Társaság elnökének, Julian Nida-Rümelinnek, és tiszteletbeli tagjának, Jürgen Habermasnak a felhívását a megtámadott magyar filozófusok védelmében.
Aggódunk magyar kollégáink politikai és szakmai sorsáért - írja felhívásában Julian Nida-Rümelin, a Német Filozófiai Társaság elnöke és Jürgen Habermas, a társaság tiszteletbeli tagja, nemzetközi hírű gondolkodó annak kapcsán, hogy a magyar kormányzat elszámoltatási biztosa, Budai Gyula feljelentéseket tett filozófuspályázatok miatt.